Oszd meg!

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Startlaphoz Add a Google Reader-hez

Játék Androidra

Közösség

Belépés

E-mail cím:
Jelszó:

ELSŐSEGÉLY KISOKOS

ELSÕSEGÉLY KISOKOS 
 
magyarázó orvos

ÉLETJELEK MEGÁLLÍPÍTÁSA
Elsõsegélynyújtáskor
az elsõ és legfontosabb dolog, hogy a segítségnyújtó biztonságban lesz
e az ellátás során. Ha meggyõzõdtünk róla, hogy biztonságos a helyszín,
megközelíthetjük a sérültet/ beteget. Amennyiben nincsenek egyértelmû
jelek a légzés, keringés, illetve az eszmélet meglétére (pl. beszéd,
akaratlagos mozgás), ellenõriznünk kell azokat.
Elõször is megszólítjuk, megrázogatjuk a sérült/ beteg vállát, hangosan megkérdezzük tõle, hogy "Jól van?". Ha nem reagál, ellenõriznünk kell a légzését. Érdemes segítségért kiáltani ilyenkor,
hátha van valaki a közelben, aki segítségünkre lehet a késõbbi teendõkben.
Légzés ellenõrzése: Térdeljünk le a sérült/beteg vállmagasságában.  Óvatosan hajtsuk
hátra a fejet a homloknál fogva és az állcsont alatt megtámasztva, ezzel biztosítva az átjárható légutat. Hajoljunk közel a sérült/beteg arca fölé úgy, hogy arcunk a mellkasa
irányába nézzen és kb. 5 cm távolságban legyen a fülünk a szájától. Ezzel a módszerrel 10 másodpercig figyeljük a légzésre
utaló jeleket. Figyelnünk kell a mellkas mozgását, illetve bõrünkön és
fülünkkel is észrevehetõ lesz a légvétel. (3-as érzéskelés) 10 másodperc alatt minimum 2
db normális légvételt kell tapasztalnunk. - Legújabb ajánlások szerint a
laikus elsõsegélynyújtók esetén a keringés vizsgálata nem szükséges, az
újraélesztés megkezdéséhez elegendõ az eszméletlenség és a légzés
hiányának megállapítása. -
ÚJRAÉLESZTÉS 
A légzés hiányának megállapítása után azonnal meg kell kezdeni az újraélesztést. A segítõnket meg kell kérni, hogy a 104-es telefonszámon kérjen mentõt újraélesztéshez, illetve ha van a közelben defibrillátor, akkor hozza ide.
Elsõ
lépésként a mellkas közepére, a szegycsont alsó harmadára helyezzük a kezünket (laikusoknak már nem
ajánlott a bordaívek kitapogatása), majd 30 db mellkasi nyomást
(kompressziót) végzünk. Mélysége minimum 5 cm, de 6 cm-nél nem mélyebben fogjuk benyomni azt. A kompressziók üteme 100-120 db/perc. Csak ezek
után következik a fej újbóli hátrahajtása (légút biztosítás) és 2 db befújásos
lélegeztetés. A befújások történhetnek szájból-orrba vagy szájból-szájba. A befújásoknak 1- 1 másodpercig kell tartania.
A továbbiakban ez a 30: 2 arány követendõ.
Az újraélesztést végzõk lehetõség szerint váltsák egymást 2 percenként.
Ezt a folyamatot a mentõk megérkezéséig vagy az életjelek megjelenéséig folytatni kell!
Vész esetén, újraélesztéssel kapcsolatos segítséget a 104-es telefonszámon is tudnak kapni (telefonos CPR).
VÉRZÉSCSILLAPÍTÁS
Artériás (ütõeres) vérzés: a szívnek megfelelõ ütemben spriccel, élénkpiros színû.
Vénás vérzés: sötét színû, nagy mennyiségû vér folyik egyenletesen a sebbõl.
Mindkét
esetben nyomókötés felhelyezése ajánlott. Steril mull lapokat helyezünk
a sebre, erõsen ráfogjuk õket, majd géztekercset rakunk a sebre
(nyomópárnaként ez fogja elnyomni a sérült eret), ezek után
körbetekerjük pólyával. Ha a kötés átvérzik, tilos levenni, helyette
újabb réteget kötünk rá.
Artériás vérzés esetén alkalmazható a nyomópontok közvetlen nyomása.
Általános szabály, hogy vérzõ embert is nyugalomba helyezve kell ellátni!
Szélütés (Stroke)
 
A legtöbb betegnél a szélütés figyelmezteto jelek nélkül alakul ki. Foképp a magas vérnyomás, cukorbetegség, dohányzás, szívbetegségek, alkohol, túlsúly okozhatja. Többségében vértelen stroke-ról kell beszélnünk, ami azt jelenti, hogy egy vérrög elzárja az erek útját, így az oxigén és tápanyaghiány miatt az idegsejtek rövid idon belül elhalnak. A dolog mechanikájáról talán elég is ennyit tudni, hiszen a fontosabb számunkra inkább az, amit ebbol mi is láthatunk. Az egyik testfél zsibbadása, az azonos oldalon található végtagok érzéketlensége, a beszédértési és hangképzési zavarok, a hirtelen kialakuló látásproblémák, a szédülés, az eros fejfájás, a tudatzavar vagy éppen a térbeli tájékozódás zavara mind árulkodó jelek. De ha biztosra akarunk menni, három betut kell az eszünkbe vésnünk: MBE. Az MBE egy olyan mozaikszó, amely segítségével az orvosok szerint még a laikusok is könnyu szerrel felismerhetik a bajt. Lényege, hogy három egyszeru dologra kell megkérni a veszélyeztetett személyt: mosolyogjon, beszéljen és emelje fel egyszerre mindkét karját. Ha ezek közül bármelyik is nehézséget okoz, azonnal hívni kell a mentoket. További fontos jel lehet még az is, ha megkérjük, nyújtsa ki a nyelvét, és a nyelv elcsavarodik a jobb vagy a bal oldal felé. Ha már a baj megtörtént, a legfontosabb tényezo az ido. Ha a beteg 90 percen belül megkapja a megfelelo kezelést, akkor a helyzet súlyossága tompítható, sok esetben teljesen visszafordítható. Így tehát elsodleges feladatunk a gyors felismerés és a gyors reagálás. Amíg a segítség megérkezik, addig pedig fontos, hogy ne hagyjuk a beteget, hogy bármit egyen vagy igyon, ha háton fekszik és hányni kezd, fordítsuk az oldalára, ha pedig a helyzet úgy kívánja, kezdjük el az alapszintu újraélesztést.  
Az agyvérzésrol kevesen tudják, hogy a stroke egy bizonyos fajtáját jelenti, ez a vérzéses stroke. A vérzés keletkezhet az agyon belül, illetve az agyat körülvevo területen, kialakulásában pedig közrejátszhat a kezeletlen magas vérnyomás  és az érfejlodési rendellenességek is. Tünetei hasonlóak a vérzés nélküli stroke esetében fellépokkel, de elofordulhat eszméletvesztés és görcs is; a szükséges lépések ugyanazok.
 
Szívinfarktus
 
A szívinfarktus kialakulásához foként a magas koleszterin szint, túlsúly, magas vérnyomás, dohányzás, stressz járulhat hozzá. Gyakran egyáltalán nem olyan teátrális jelekkel mutatkozik meg, ahogyan azt a hollywoodi filmekbol megszokhattuk. A tünetek alapvetoen könnyen felismerhetoek lennének, viszont az, hogy milyen mértékben jönnek elo, már egyénileg változó, így nem annyira könnyu észlelni minden esetben. A nyomásérzés vagy a szorító mellkasi fájdalom, az innen kisugárzó fájdalom a bal karba, bal oldalba, a has felso részének fájdalma, a légszomj, az izzadás, a hányinger, és a megsemmisülés érzése lehet jól látható és szolidabban megjeleno is. A lényeg, hogy a tüneteket felismerve a legfontosabb faktor itt is az idotényezo, és az, hogy amíg a segítség megérkezik, az alapveto fogásokat el tudjuk végezni, és lélekjelenlétünk kitartson a segítség érkezéséig.
 szívinfarktus
 
 
Balesetek otthon is elofordulhatnak...
A leggyakoribb otthoni balesetek közé tartozik az égés és a forrázás, amelyek az esetek többségében szerencsére csak könnyebb sérülés formájában fordulnak elo, de kezelnünk akkor is kell oket. Ha a baj már megtörtént, elso lépésként legalább 10 percig folyó hideg víz alatt hutsük az égett/forrázott borfelületet. Ha kisebb felületu a sérülés, a bor kipirosodott, de nem hólyagosodott, akkor elegendo az otthoni kezelés. Ha a terület felhólyagosodna, semmiképpen se próbáljuk meg felnyitni vagy eltávolítani a hólyagokat, és forduljunk orvoshoz.
 
A félrelépés nem tréfa...
Lehet ficam vagy rándulás, a lényeg, hogy ne bagatellizáljuk el, mert a nem kezelt vagy rosszul kezelt mikrotraumás sérülések akár bokaizületi porckopáshoz (artrózis) is vezethetnek. Bokaficam esetén a bokaízület sérül, amely eros fájdalmat és nyomásérzékenységet okoz. Megfelelo kezelés nélkül pedig a sérülés könnyen szalagmegnyúlással vagy szalagszakadással is végzodhet. 48 órán keresztül mindenképpen pihentetnünk kell a sérült lábat, éjszakára fel kell polcolni, és javasolt még akkor is, amikor már úgy érezzük, hogy lábra merünk állni. A krémek segíthetnek a fájdalomcsillapításban, a finom gyakorlatok pedig a bokakörnyéki tartó izmok erosítésében. Rándulás esetén a fájdalom és a duzzanat is nagyobb. Ilyenkor a 48 órát még szigorúbban kell vennünk, ha a mutéti beavatkozást el szeretnénk kerülni. Ha a sérült lábra nem tudunk ráállni, és a borogatásra nem szunik a fájdalom, mindenképpen menjünk orvoshoz, mert ebben az esetben a szakszeru kezelés már elengedhetetlen. 
 
Semmiségbol vérmérgezés
Vérmérgezést többféle úton kaphatunk, akár egy borön kialakuló fertozésbol is, amely csupán apró sérülésnek indult. Ha a seb nagyon vörös, duzzadt, lüktet, azonnal forduljunk orvoshoz, mert fennállhat a vérmérgezés veszélye. Ha a seb földdel érintkezett, vagy más olyan dologgal, amely tetanusz baktériummal fertozött lehetett, szintén orvoshoz kell menni, hogy beadja az emlékezteto oltást.
 
Zúzódástól agyvérzésig
Gyermekeknél gyakrabban, de olykor felnotteknél is elofordulhatnak olyan balesetek, amelyben nagyobb ütés éri a fejet. Ilyen esetekben fokozottan figyelnünk kell a jeleket. Agyrázkódás tünete a szédülés, hányinger, emlékezetkiesés, a történtekre nem emlékezés. Ha ezt tapasztaljuk, érdemes a orvoshoz fordulni, és 24 órás kórházi megfigyelés a javasolt.
Ha a balesetet követoen 1-2 héten belül eros fejfájás, kettos látás, hányinger vagy hányás jelentkezik, haladéktalanul forduljunk orvoshoz, mert ez egy nehezen felszívódó belso vérzés jele lehet.
 
Jön a hideg, támad a szén-monoxid
A szén-monoxid mérgezés jeleit nem könnyu felismerni, mégis életmento lehet, ha idoben kapcsolunk. Kezdetben kábultság, fejfájás, zavartság, fülzúgás, hányinger jelentkezhet, amelyek talán nem tunnek súlyos problémának, mégsem szabad elbagatellizálni oket. A következo fázisban már izomgörcsök, hányás, bénulás, eszméletvesztés és végso esetben fulladás is elofordulhat. Akár magunkon, akár társunkon észleljük ezeket a jeleket, minden esetben el kell hagynunk a helyiséget és hívnunk kell a mentoket a maradandó károsodások elkerülése érdekében. Nagyon fontos, hogy ha a fürdoszobában, ahol bojler található, álmosságot érzünk, azonnal menjünk ki és nyissuk ki az ablakokat!
 
Fontos!
Függetlenül a sérülés típusától, fertozésre kell gyanakodnunk, ha a fájdalomérzetünk egyre csak növekszik, ha duzzanat, pirosság és forróságérzet jelentkezik a seb körül, ha belázasodunk. Minden esetben orvoshoz kell fordulnunk, ha a sebbe valamilyen idegen anyag jutott, ha a sérülés különleges fertozésveszéllyel jár együtt, így például egy kutya harapása, illetve ha a korábbiakban felsorolt fertozésre utaló jeleket észleljük magunkon.  
 
Mit tehet Ön, ha valaki allergiás roham áldozata?
Gyakran rovarcsípés okozza az allergiás sokkot, azonban más is lehet a háttérben.
Ha a beteg eszméleténél van, próbálja meg kideríteni, mi történt a tünetek megjelenése elott. Kérdezze meg, fogyasztott-e valamilyen szokatlan ételt, gyógyszert, ivott-e alkoholt!
Amennyiben a beteg korábban már volt hasonló anafilaxiás sokk áldozata, úgy tart magánál epinephrin injekciót, amelyet a combba kell beadni.
Ez azonnal javít a helyzeten, ugyanakkor valószínuleg továbbra is szüksége lesz orvosi segítségre.
Ne itassuk, ne adjunk kálcium pezsgotablettát!
Ha nincs eszméleténél, de lélegzik, helyezzük stabil oldalfekvésbe, és hívjunk mentot!
Ha nincs eszméleténél és nem lélegzik, nincs keringése, akkor haladéktalanul meg kell kezdeni az alapszintu újraélesztést!
Hívjunk mentot!
Ha teheti, menjen el allergiás szurésre, és tudja meg, Ön mire allergiás! Készüljön fel, és kerülje el az életveszélyes helyzeteket.
Átlagosan a lakosság 2%-a veszélyeztetett a rovarcsípés okozta súlyos allergiás roham kapcsán.
Az immunterápia 4-8 hetes idoközönként adott injekciói 3 év alatt tünetmentessé teszik a beteget.
1000 emberbol egy átlagosan belehal a rohamba.
Az anafilaxiás roham
Az anafilaxia az allergia legsúlyosabb tünetegyüttese, életveszélyes klinikai állapotot eredményez. Lényege, hogy az allergiás egyén szervezetébe jutó allergén anyag hatására nagy mennyiségben szabadulnak fel gyulladáskelto kémiai anyagok a sejtekbol és a szövetekbol. Ezek az anyagok, a hisztamin és az ahhoz hasonló ún. biogén aminok rendkívül súlyos keringési és légzési zavart okoznak. Tünetei lehetnek, hogy az elszenvedo rövid idon belül nehezen veszi a levegot, fullad, verejtékezik, sápadt lesz, kiütés, borpír keletkezik a testén, duzzanat, ödéma jelentkezik az arcán, késobb elveszíti eszméletét, megszunik a légzése, keringése. A fentiekhez társulhat nehézlégzés, ritmuszavar, halálfélelem, hasmenés, hányás. A kórkép fontos ismertetojele, hogy a tünetek rendszerint perceken belül, hirtelen és nagyon hevesen jelennek meg, így legtöbbször a kiváltó ok rögtön felismerheto.
A betegnek az életben maradáshoz azonnali orvosi ellátást kell kapnia, meg kell kezdeni az újraélesztést még a mentok kiérkezése elott.
 
 
Mit kell tenni a leggyakoribb gyermekbalesetek esetén?
Fejsérülés esetén:
feltétlenül orvoshoz kell fordulni, ha a baleset után – akár azonnal, akár órákon belül – a gyerek elveszíti az eszméletét vagy sápadt, szédül, fejfájásra, hányingerre panaszkodik, esetleg hány. Az ilyen tünetek mögött nemcsak agyrázkódás, hanem életveszélyes koponyauri bevérzés is lehet. Fejsérült gyermeket fekve, lehetoleg mentovel kell a kórházba szállítani, gyalog, foképpen egy másik gyermek kíséretében orvoshoz küldeni veszélyes. Akkor is orvoshoz kell fordulni, ha a baleset után a fejen széles duzzanat alakul ki, vagy a fülbol vér szivárog, esetleg a szem körül alakul ki lila bevérzés, mert ezek a tünetek koponyatörésre utalhatnak.
Harapott sérülés után:
ajánlatos orvossal konzultálni, még akkor is, ha maga a seb jelentéktelennek látszik, mert fennállhat a veszettség lehetosége. Ez ugyanis nem gyógyítható, halálos betegség, azonban gyanús körülmények között védooltással biztonsággal megelozheto. Mély sebbel minden körülmények között, lehetoleg egy-két órán belül ajánlatos a sebészeten jelentkezni. Többórás késedelem a seb fertozodése miatt már lehetetlenné teszi az optimális sebellátást.
Égési sérülés esetén:
az elso teendo az égett borfelület azonnali és legalább húsz-huszonöt perces hutése folyóvízzel vagy vizes borogatással. Ezenkívül semmit sem szabad a sérült testrészre tenni. A gyermek tenyérfelületénél nagyobb kiterjedésu égés biztosan orvosi ellátást, a 4-5 tenyérnyi sérülés már kórházi kezelést igényel, a húsz tenyérnyi égés már életveszélyes lehet. Ha nincsen elég kötszer, a hutés után bugyoláljuk tiszta, vasalt lepedobe a gyermeket, és itassuk boven folyadékkal, amíg a mento megérkezik.
 
I. fokú égés: bõrpír, feszülés, fájdalom (fõleg a napon való leégés)
II. fokú égés: apró, folyadékkal telt hólyagok jelennek meg, fájdalom
III. fokú égés: nagy, egybefüggõ hólyagok, melyek fel is szakadhatnak, barnás bõrfoszlányok jelennek meg, nagyfokú fájdalom
IV. fokú égés: karbonális égés- „szénné ég”
 
Az égési sérülések ellátása
Elsosegélynyújtás szintjén lényegében mindegy, hogy közvetlenül mi okozta az égési sérülést, az ellátás ugyanaz. Tehát nem a kiváltó ok elemzésére, hanem a gyors és hatásos ellátásra kell a hangsúlyt fektetni.
Fel kell mérni az égés fokát és kiterjedését, hiszen e ketto határozza meg a súlyosságát. Külön hangsúlyt kell fektetni annak kiderítésére, hogy történt-e légúti égés. Az ilyen beteg állapota ugyanis gyorsan és nagymértékben romolhat.
Légúti égést gyanítsunk, ha:
a körülmények ezt felvetik,
az arc, orrnyílások korommal szennyezettek,
a nyelv, a szájüreg piros, fájdalmas,
rekedtség alakul ki,
fulladás jelentkezik,
a beteg állapota gyorsan romlik.
Legfontosabb célunk a további károsodások elkerülése, valamint az állapotrosszabbodás megakadályozása, a fobb panaszok enyhítése. A sérültet helyezzük nyugalomba. Az érintett területet fedo ruházatot lehetoség szerint el kell távolítanunk, hiszen egyrészt akadályozza a hutést, másrészt, ha forró folyadék került a ruházatra, az a továbbiakban is károsít. Abban az esetben, ha a ruha a borbe égett vagy nagy, és nehézkes az eltávolítása, természetesen ne próbáljuk azt meg, kezdjük el a hutést ruhán keresztül, és ha a késobbiekben megoldható, csak akkor vegyük le. A fájdalomcsillapítás érdekében a legfontosabb és leghatékonyabb beavatkozás a hideg vizes hutés. A legeredményesebb ezt folyó vízzel végezni, legalább 15 percig. Ha folyó víz nem áll rendelkezésünkre, lehet vizes borogatást is alkalmazni. Itt hívjuk fel a figyelmet, hogy a természetes vizek (tavak, patakok, folyók) vize nem a legszerencsésebb, mivel ezek fertozésveszélyt jelenthetnek. Ugyancsak nem képezik az elsosegélynyújtás részét a különbözo gyógyhatású, a további kezelésben már szerephez jutó szerek. A hutés végeztével - tekintettel a fertozésveszélyre - a sebet fedjük laza, steril fedokötéssel.
Célszeru az otthoni elsosegélydobozba égési zselét és/vagy égési kötszert beszerezni. Ezek közvetlenül, hutés nélkül is a sebbe helyezhetok, huto, fertotleníto hatással bírnak.
Az ellátás során szem elott kell tartanunk, hogy az égési sérüléseknek számtalan kíséro hatása is lehet. Ezek közül a jelentos folyadékvesztést említjük, de a keringési rendszer muködését is jelentosen befolyásolhatja. A testfelület több mint 10%-át borító másodfokú égési sérüléskor ún. sokk lép fel, amely jelentos állapotrosszabbodással jár. Javasolt a sérülttel minél több folyadékot itatni, hogy ezzel pótoljuk a folyadékvesztést.
Mit NE tegyünk az égési sérüléssel?
TILOS az égési sérülésbe bármilyen anyagot juttatni. A népi babonáknak köszönhetoen leggyakrabban tejfölt, olajat, tojást öntenek, zsírt kennek a sérülésre, de a hintoporok alkalmazása is helytelen. Az említett anyagok mind fertozésforrások lehetnek, továbbá jelentosen nehezíthetik az orvosi ellátást, illetve a sebgyógyulást.
Ugyancsak nem az elsosegélynyújtó feladata a másodfokban már kialakuló hólyagok megnyitása, eltávolítása. Ha az égési sebbe a ruházat beleolvadt, ne próbáljuk meg eltávolítani. A hutést a ruhán keresztül végezzük!
Kórházban kezelendo égési sérülések
Mindenképp kérjünk orvosi segítséget az alábbi esetekben:
gyermek a sérült;
légúti égés gyanúja áll fenn;
arcot, kezet, lábat vagy nemi szervet érte;
elsofokú égés esetén, ha kiterjedése a borfelület 5%-nál nagyobb (öttenyérnyi);
másodfokú égés esetén, ha a borfelület nagyobb, mint 1%-ra terjed ki (tenyérnyi);
harmad-, negyedfokú égés esetén;
ha nem biztos az égés súlyosságának (mélységének) megítélése;
Mit tesznek a kiérkezo mentok?
A betegek ellátása számtalan körülménytol függ. Az alábbi ellátások csak nagy általánosságban igazak, ezektol jelentos mértékben eltéro ellátás is indokolt lehet. A helyszínre érkezo mentok legfontosabb feladata a sérült állapotának felmérése, vérnyomás-, pulzusvizsgálat alapján az esetleges keringésváltozás megítélése, ha szükséges, az alapveto életfunkciók (légzés, keringés) biztosítása. Nagyon fontos a megfelelo gyógyszeres fájdalomcsillapítás, akár kábító fájdalomcsillapítóval, valamint a minél korábbi folyadékpótlás megkezdése, infúziók adásával. Az égett területet hutik, amennyiben eddig nem történt meg, ezt követoen steril sebfedés szükséges. Egyre szélesebb körben jelennek meg a mentoautók felszerelésében is a speciális égési hutotakarók. Légúti égés esetén fel kell készülni a beteg esetleges altatására, eszközös légút-biztosítására, lélegeztetésére. Az égett sérülteket az esetek nagy részében égési osztályokra szállítják, ahol speciális kezelési lehetoségek és eszközök, valamint mutéti lehetoségek állnak rendelkezésre.
Otthoni vészhelyzetek ellátása
Kenyérszeletelés közben hirtelen elvágja ujját, majd hosszú percekig izgatottan keresi a ragtapaszt. Vajon hol lehet? Ismeros a szituáció? Vajon milyen eszközöket érdemes otthon tartani segélynyújtás céljából?
Kötszerek
Szerencsére a leggyakoribb háztartási balesetek csak kisebb vágások, szúrások. Minden esetben fontos a seb fertotlenítése, amelyre legcélszerubb olyan szert használni, ami közvetlenül a sebbe is bekerülhet. A korábban elterjedt jódtinktúrát ma már nem forgalmazzák, mivel a mutéti kézfertotlenítohöz (ld. gépjármuvek elsosegélydoboza) hasonlóan nem kerülhet a sebbe, használata kellemetlen, mert erosen csíp, ráadásul egyes személyeknél allergiás reakciót váltott ki. Napjainkban talán a legelterjedtebb a polyvidonum jodatum komplex, ismert nevén Betadine, amely számos elonyös tulajdonsággal bír. A fertotlenítoszer mellett tartsunk otthon gyorstapaszt, ragtapaszt, mull-lapot és mullpólyát. Utóbbiak több méretben és változatban is kaphatók, ajánlott a steril (kék feliratú), mull-lapból a 6x6 és a 10x10 cm-es, mullpólyából a 10 cm széles. Ma már olyan sebtapaszok is kaphatók, amelyek elosegítik a sebgyógyulást, és antibakteriális hatással bírnak. Ezek közé tartozik pl. az Aluderm kötszercsalád.
Végtagrögzítok
A törések, rándulások, ficamok elso ellátását a megfelelo rögzítés jelenti. Felso végtag esetében tökéletesen elegendo bármilyen kendo, ha azonban szakszerubbek szeretnénk lenni, akkor szerezzünk be háromszögletu kendot. Viszonylag alacsony áron vásárolhatunk végtagrögzítésre szolgáló muanyag, flexibilis síneket is. Ezek felhelyezése azonban körültekintést igényel.
Eszméletvesztés, ájulás
A köznyelvben ájulásnak nevezett rosszullét egy perifériás vérkeringési zavar, mely döntoen az agyat érinti. Lefolyását tekintve az eszméletvesztés felé halad, de azt nem feltétlenül éri el. Az esetek nagy többségében, ha a beteg lefekszik vagy lefektetik, akkor az eszméletvesztés elmarad, vagy csak néhány másodpercig tart. A hazai szóhasználatban egy "jóindulatú", egyszeru beavatkozással rendezheto állapotrosszabbodást jelent.
Ájulást okozhat: tartós egy helyben állás, folyadékbevitel hiánya, nagyon meleg, zsúfolt térben való tartózkodás, kimerültség, akut pszichés megrázkódtatás, ijedtség, hirtelen felállás, fekvésbol felülés. Tünetei: gyengeség, sápadtság, "elsötétül a világ", szédülés, émelygés, hányinger, asztalra, földre zuhanás.
Az eszméletvesztésnek számtalan oka lehet: keringési rendszer betegsége (vérnyomás-csökkenés, ritmuszavar), anyagcsere probléma (vércukorszint-csökkenés), traumás sérülések (belso vérzés) vagy valamilyen idegrendszeri betegség, mérgezések stb. Fontos, hogy a laikus elsosegélynyújtónak nem feladata a diagnózis felállítása, mert ehhez nincs kello ismerete, s nem állnak rendelkezésére megfelelo vizsgálati lehetoségek. Nem a pontos kiváltó ok, hanem az állapot szerint kell a megfelelo beavatkozásokat elvégeznie, valamennyi eszméletlen beteget/sérültet azonos séma szerint látunk el.
Ájult sérült ellátása
Ha környezetünkben valaki ájulásra jellemzo tünetekrol panaszkodik, tanácsoljuk számára, hogy feküdjön le, alakítsuk ki ennek lehetoségét, és lábait emeljük meg, ezáltal serkentve az agy vérellátását. Ha az óvintézkedések ellenére eszméletét veszti, akkor az annak megfelelo ellátást végezzük. Az ájulás esetén tehát várható, hogy megfelelo elhelyezés eredményeképpen a beteg állapota javul, majd rendezodik. Alapvetoen hibás az a széles körben elterjedt gyakorlat, miszerint az ilyen beteget ülve tartjuk, ekkor ugyanis nincs esély arra, hogy az agyi vérellátás javuljon.
Fontos tudnivaló, hogy több súlyos betegség is kezdodhet ájulás formájában, illetve lehet ájulás az elso szembeötlo tünete (pl. infarktus, agyvérzés, szívritmuszavar, nagy folyadékvesztés, sokk stb.). Amennyiben megfelelo ellátás ellenére nem javul az ájultnak tekintett beteg állapota, az mindig figyelemfelhívó jelnek tekintendo, és szakellátást igényel.
Az ájulás következtében a beteg földre zuhanhat, mely másodlagos következményként sérülést okozhat. Ne feledkezzünk meg ilyen esetben a sérülés feltételezésérol, a beteg sérülésre irányuló kikérdezésérol, szükség esetén ellátásáról, valamint a szaksegítség ez irányú tájékoztatásáról.
Eszméletlen sérült ellátása
Elofordulhat, hogy úgy találunk egy betegre, hogy már eszméletlenül fekszik, vagy jelenlétünkben alakul ki az eszméletvesztés. Az ellátás legfontosabb ismérve, hogy az eszméletlen sérültnek hiányoznak a létfontosságú reflexei (nyelési, köhögési stb.), így bármely szájüregben lévo idegen anyag félrenyelése miatt fulladásveszélynek van kitéve. Ilyen idegen anyag lehet: nyál, hányadék, vér, ételmaradék, kimozdult mufogsor stb. A nyelv ugyanakkor elveszíti izomtónusát, s hátra csúszva elzárhatja a légutakat.
Ennek igazolására betegvizsgálatot kell végeznünk. Fokozatosan próbáljuk felvenni a beteggel a kapcsolatot. Eloször szólítsuk meg, kiáltsunk rá, majd határozottan rázzuk meg. Eszméletlen beteg tehát a különbözo ingerekre nem reagál, mozdulatlan marad. Megjegyzendo, hogy az ájult beteg, ha már fekvo helyzetbe kerül, reagálni fog az ingerekre. Megmozdítja a kezét, nyitja a szemét, esetleg, ha nem is teljesen érthetoen, de válaszol.
Ha nincs reakció, további vizsgálatokat végzünk, ellenorizzük az alapveto életfunkciók meglétét, illetve hiányát. Eszméletlenség gyanúja esetén ne feledkezzünk meg azonnal mentot hívni. A légzést az ún. hármas érzékeléssel vizsgáljuk. A beteg fejét óvatosan hátraszegjük, fülünket az orra elé helyezzük, hallgatjuk, illetve érezzük a kiáramló levegot, valamint figyeljük a mellkas mozgását. Ha légzése van, a légutakat továbbra is biztosítanunk kell, mert a fulladásveszély miatt leállhat a légzés.
A következo jelenségek észlelésekor a keringés megtartott, hiányukban viszont kimondható a keringésleállás:
a hatékony légzés,
a köhögés,
a nyelés,
mindenfajta célzott végtagmozgás.
Légutak biztosítása
Ellenorizzük, hogy nincs-e valamilyen sérülése a betegnek, vérzések, törések, majd kezdjük el a végleges légút-biztosítást.
Alapelv, hogy a betegeket lehetoleg ne mozdítsuk, a talált helyzetben lássuk el. Amennyiben a beteg mozgatása nem javasolt vagy nem indokolt, akkor a talált helyzetben biztosítjuk a szabad levegoáramlást. A nyelv hátracsúszását a fej hátraszegésével érjük el. Meg kell említeni azt a még napjainkban is tapasztalt, de hibás gyakorlatot, melynek során a nyelv kihúzására törekszünk. Ez hibás és felesleges. Súlyos sérülés esetén felmerül a nyaki gerincszakasz károsodása. Ekkor olyan légútbiztosítási módszert kell választanunk, melyben a fej-nyak nem kerül elmozdításra. Ilyen esetben az ún. Eschmarch-féle mufogás alkalmazható, melynek során az áll elorehúzásával akadályozzuk meg a nyelv hátracsúszását.
Eszméletlenség felismerésekor azonnal értesíteni kell a mentoket.
 
 
 
 
 
 (forrás: mentok.hu)

ÉLETJELEK MEGÁLLÍPÍTÁSA

 
Elsõsegélynyújtáskoraz elsõ és legfontosabb dolog, hogy a segítségnyújtó biztonságban lesze az ellátás során. Ha meggyõzõdtünk róla, hogy biztonságos a helyszín,megközelíthetjük a sérültet/ beteget. Amennyiben nincsenek egyértelmûjelek a légzés, keringés, illetve az eszmélet meglétére (pl. beszéd,akaratlagos mozgás), ellenõriznünk kell azokat.Elõször is megszólítjuk, megrázogatjuk a sérült/ beteg vállát, hangosan megkérdezzük tõle, hogy "Jól van?". Ha nem reagál, ellenõriznünk kell a légzését. Érdemes segítségért kiáltani ilyenkor,hátha van valaki a közelben, aki segítségünkre lehet a késõbbi teendõkben.


Légzés ellenõrzése:


Térdeljünk le a sérült/beteg vállmagasságában.  Óvatosan hajtsukhátra a fejet a homloknál fogva és az állcsont alatt megtámasztva, ezzel biztosítva az átjárható légutat. Hajoljunk közel a sérült/beteg arca fölé úgy, hogy arcunk a mellkasairányába nézzen és kb. 5 cm távolságban legyen a fülünk a szájától. Ezzel a módszerrel 10 másodpercig figyeljük a légzésreutaló jeleket. Figyelnünk kell a mellkas mozgását, illetve bõrünkön ésfülünkkel is észrevehetõ lesz a légvétel. (3-as érzéskelés) 10 másodperc alatt minimum 2db normális légvételt kell tapasztalnunk. - Legújabb ajánlások szerint alaikus elsõsegélynyújtók esetén a keringés vizsgálata nem szükséges, azújraélesztés megkezdéséhez elegendõ az eszméletlenség és a légzéshiányának megállapítása. -

ÚJRAÉLESZTÉS 

 
A légzés hiányának megállapítása után azonnal meg kell kezdeni az újraélesztést. A segítõnket meg kell kérni, hogy a 104-es telefonszámon kérjen mentõt újraélesztéshez, illetve ha van a közelben defibrillátor, akkor hozza ide.Elsõlépésként a mellkas közepére, a szegycsont alsó harmadára helyezzük a kezünket (laikusoknak már nemajánlott a bordaívek kitapogatása), majd 30 db mellkasi nyomást(kompressziót) végzünk. Mélysége minimum 5 cm, de 6 cm-nél nem mélyebben fogjuk benyomni azt. A kompressziók üteme 100-120 db/perc. Csak ezekután következik a fej újbóli hátrahajtása (légút biztosítás) és 2 db befújásoslélegeztetés. A befújások történhetnek szájból-orrba vagy szájból-szájba. A befújásoknak 1- 1 másodpercig kell tartania.A továbbiakban ez a 30: 2 arány követendõ.Az újraélesztést végzõk lehetõség szerint váltsák egymást 2 percenként.Ezt a folyamatot a mentõk megérkezéséig vagy az életjelek megjelenéséig folytatni kell!Vész esetén, újraélesztéssel kapcsolatos segítséget a 104-es telefonszámon is tudnak kapni (telefonos CPR).

VÉRZÉSCSILLAPÍTÁS

 
Artériás (ütõeres) vérzés: a szívnek megfelelõ ütemben spriccel, élénkpiros színû.Vénás vérzés: sötét színû, nagy mennyiségû vér folyik egyenletesen a sebbõl.Mindkétesetben nyomókötés felhelyezése ajánlott. Steril mull lapokat helyezünka sebre, erõsen ráfogjuk õket, majd géztekercset rakunk a sebre(nyomópárnaként ez fogja elnyomni a sérült eret), ezek utánkörbetekerjük pólyával. Ha a kötés átvérzik, tilos levenni, helyetteújabb réteget kötünk rá.Artériás vérzés esetén alkalmazható a nyomópontok közvetlen nyomása.Általános szabály, hogy vérzõ embert is nyugalomba helyezve kell ellátni!



Szélütés (Stroke) 


A legtöbb betegnél a szélütés figyelmezteto jelek nélkül alakul ki. Foképp a magas vérnyomás, cukorbetegség, dohányzás, szívbetegségek, alkohol, túlsúly okozhatja. Többségében vértelen stroke-ról kell beszélnünk, ami azt jelenti, hogy egy vérrög elzárja az erek útját, így az oxigén és tápanyaghiány miatt az idegsejtek rövid idon belül elhalnak. A dolog mechanikájáról talán elég is ennyit tudni, hiszen a fontosabb számunkra inkább az, amit ebbol mi is láthatunk. Az egyik testfél zsibbadása, az azonos oldalon található végtagok érzéketlensége, a beszédértési és hangképzési zavarok, a hirtelen kialakuló látásproblémák, a szédülés, az eros fejfájás, a tudatzavar vagy éppen a térbeli tájékozódás zavara mind árulkodó jelek. De ha biztosra akarunk menni, három betut kell az eszünkbe vésnünk: MBE. Az MBE egy olyan mozaikszó, amely segítségével az orvosok szerint még a laikusok is könnyu szerrel felismerhetik a bajt. Lényege, hogy három egyszeru dologra kell megkérni a veszélyeztetett személyt: mosolyogjon, beszéljen és emelje fel egyszerre mindkét karját. Ha ezek közül bármelyik is nehézséget okoz, azonnal hívni kell a mentoket. További fontos jel lehet még az is, ha megkérjük, nyújtsa ki a nyelvét, és a nyelv elcsavarodik a jobb vagy a bal oldal felé. Ha már a baj megtörtént, a legfontosabb tényezo az ido. Ha a beteg 90 percen belül megkapja a megfelelo kezelést, akkor a helyzet súlyossága tompítható, sok esetben teljesen visszafordítható. Így tehát elsodleges feladatunk a gyors felismerés és a gyors reagálás.

Amíg a segítség megérkezik, addig pedig fontos, hogy ne hagyjuk a beteget, hogy bármit egyen vagy igyon, ha háton fekszik és hányni kezd, fordítsuk az oldalára, ha pedig a helyzet úgy kívánja, kezdjük el az alapszintu újraélesztést.  Az agyvérzésrol kevesen tudják, hogy a stroke egy bizonyos fajtáját jelenti, ez a vérzéses stroke. A vérzés keletkezhet az agyon belül, illetve az agyat körülvevo területen, kialakulásában pedig közrejátszhat a kezeletlen magas vérnyomás  és az érfejlodési rendellenességek is. Tünetei hasonlóak a vérzés nélküli stroke esetében fellépokkel, de elofordulhat eszméletvesztés és görcs is; a szükséges lépések ugyanazok.

 

Szívinfarktus 


A szívinfarktus kialakulásához foként a magas koleszterin szint, túlsúly, magas vérnyomás, dohányzás, stressz járulhat hozzá. Gyakran egyáltalán nem olyan teátrális jelekkel mutatkozik meg, ahogyan azt a hollywoodi filmekbol megszokhattuk. A tünetek alapvetoen könnyen felismerhetoek lennének, viszont az, hogy milyen mértékben jönnek elo, már egyénileg változó, így nem annyira könnyu észlelni minden esetben. A nyomásérzés vagy a szorító mellkasi fájdalom, az innen kisugárzó fájdalom a bal karba, bal oldalba, a has felso részének fájdalma, a légszomj, az izzadás, a hányinger, és a megsemmisülés érzése lehet jól látható és szolidabban megjeleno is. A lényeg, hogy a tüneteket felismerve a legfontosabb faktor itt is az idotényezo, és az, hogy amíg a segítség megérkezik, az alapveto fogásokat el tudjuk végezni, és lélekjelenlétünk kitartson a segítség érkezéséig. szívinfarktus  


Balesetek otthon is elofordulhatnak...


A leggyakoribb otthoni balesetek közé tartozik az égés és a forrázás, amelyek az esetek többségében szerencsére csak könnyebb sérülés formájában fordulnak elo, de kezelnünk akkor is kell oket. Ha a baj már megtörtént, elso lépésként legalább 10 percig folyó hideg víz alatt hutsük az égett/forrázott borfelületet. Ha kisebb felületu a sérülés, a bor kipirosodott, de nem hólyagosodott, akkor elegendo az otthoni kezelés. Ha a terület felhólyagosodna, semmiképpen se próbáljuk meg felnyitni vagy eltávolítani a hólyagokat, és forduljunk orvoshoz.

 A félrelépés nem tréfa...


Lehet ficam vagy rándulás, a lényeg, hogy ne bagatellizáljuk el, mert a nem kezelt vagy rosszul kezelt mikrotraumás sérülések akár bokaizületi porckopáshoz (artrózis) is vezethetnek. Bokaficam esetén a bokaízület sérül, amely eros fájdalmat és nyomásérzékenységet okoz. Megfelelo kezelés nélkül pedig a sérülés könnyen szalagmegnyúlással vagy szalagszakadással is végzodhet. 48 órán keresztül mindenképpen pihentetnünk kell a sérült lábat, éjszakára fel kell polcolni, és javasolt még akkor is, amikor már úgy érezzük, hogy lábra merünk állni. A krémek segíthetnek a fájdalomcsillapításban, a finom gyakorlatok pedig a bokakörnyéki tartó izmok erosítésében.

Rándulás esetén a fájdalom és a duzzanat is nagyobb. Ilyenkor a 48 órát még szigorúbban kell vennünk, ha a mutéti beavatkozást el szeretnénk kerülni. Ha a sérült lábra nem tudunk ráállni, és a borogatásra nem szunik a fájdalom, mindenképpen menjünk orvoshoz, mert ebben az esetben a szakszeru kezelés már elengedhetetlen. 

 

Semmiségbol vérmérgezés


Vérmérgezést többféle úton kaphatunk, akár egy borön kialakuló fertozésbol is, amely csupán apró sérülésnek indult. Ha a seb nagyon vörös, duzzadt, lüktet, azonnal forduljunk orvoshoz, mert fennállhat a vérmérgezés veszélye. Ha a seb földdel érintkezett, vagy más olyan dologgal, amely tetanusz baktériummal fertozött lehetett, szintén orvoshoz kell menni, hogy beadja az emlékezteto oltást.


 Zúzódástól agyvérzésig


Gyermekeknél gyakrabban, de olykor felnotteknél is elofordulhatnak olyan balesetek, amelyben nagyobb ütés éri a fejet. Ilyen esetekben fokozottan figyelnünk kell a jeleket. Agyrázkódás tünete a szédülés, hányinger, emlékezetkiesés, a történtekre nem emlékezés. Ha ezt tapasztaljuk, érdemes a orvoshoz fordulni, és 24 órás kórházi megfigyelés a javasolt.Ha a balesetet követoen 1-2 héten belül eros fejfájás, kettos látás, hányinger vagy hányás jelentkezik, haladéktalanul forduljunk orvoshoz, mert ez egy nehezen felszívódó belso vérzés jele lehet.


 Jön a hideg, támad a szén-monoxid


A szén-monoxid mérgezés jeleit nem könnyu felismerni, mégis életmento lehet, ha idoben kapcsolunk. Kezdetben kábultság, fejfájás, zavartság, fülzúgás, hányinger jelentkezhet, amelyek talán nem tunnek súlyos problémának, mégsem szabad elbagatellizálni oket. A következo fázisban már izomgörcsök, hányás, bénulás, eszméletvesztés és végso esetben fulladás is elofordulhat. Akár magunkon, akár társunkon észleljük ezeket a jeleket, minden esetben el kell hagynunk a helyiséget és hívnunk kell a mentoket a maradandó károsodások elkerülése érdekében. Nagyon fontos, hogy ha a fürdoszobában, ahol bojler található, álmosságot érzünk, azonnal menjünk ki és nyissuk ki az ablakokat! 


Fontos!


Függetlenül a sérülés típusától, fertozésre kell gyanakodnunk, ha a fájdalomérzetünk egyre csak növekszik, ha duzzanat, pirosság és forróságérzet jelentkezik a seb körül, ha belázasodunk. Minden esetben orvoshoz kell fordulnunk, ha a sebbe valamilyen idegen anyag jutott, ha a sérülés különleges fertozésveszéllyel jár együtt, így például egy kutya harapása, illetve ha a korábbiakban felsorolt fertozésre utaló jeleket észleljük magunkon.  
 Mit tehet Ön, ha valaki allergiás roham áldozata?


Gyakran rovarcsípés okozza az allergiás sokkot, azonban más is lehet a háttérben.
Ha a beteg eszméleténél van, próbálja meg kideríteni, mi történt a tünetek megjelenése elott. Kérdezze meg, fogyasztott-e valamilyen szokatlan ételt, gyógyszert, ivott-e alkoholt!Amennyiben a beteg korábban már volt hasonló anafilaxiás sokk áldozata, úgy tart magánál epinephrin injekciót, amelyet a combba kell beadni.Ez azonnal javít a helyzeten, ugyanakkor valószínuleg továbbra is szüksége lesz orvosi segítségre.
Ne itassuk, ne adjunk kálcium pezsgotablettát!Ha nincs eszméleténél, de lélegzik, helyezzük stabil oldalfekvésbe, és hívjunk mentot!Ha nincs eszméleténél és nem lélegzik, nincs keringése, akkor haladéktalanul meg kell kezdeni az alapszintu újraélesztést!Hívjunk mentot!
Ha teheti, menjen el allergiás szurésre, és tudja meg, Ön mire allergiás! Készüljön fel, és kerülje el az életveszélyes helyzeteket.
Átlagosan a lakosság 2%-a veszélyeztetett a rovarcsípés okozta súlyos allergiás roham kapcsán.Az immunterápia 4-8 hetes idoközönként adott injekciói 3 év alatt tünetmentessé teszik a beteget.1000 emberbol egy átlagosan belehal a rohamba.


Az anafilaxiás roham


Az anafilaxia az allergia legsúlyosabb tünetegyüttese, életveszélyes klinikai állapotot eredményez. Lényege, hogy az allergiás egyén szervezetébe jutó allergén anyag hatására nagy mennyiségben szabadulnak fel gyulladáskelto kémiai anyagok a sejtekbol és a szövetekbol. Ezek az anyagok, a hisztamin és az ahhoz hasonló ún. biogén aminok rendkívül súlyos keringési és légzési zavart okoznak. Tünetei lehetnek, hogy az elszenvedo rövid idon belül nehezen veszi a levegot, fullad, verejtékezik, sápadt lesz, kiütés, borpír keletkezik a testén, duzzanat, ödéma jelentkezik az arcán, késobb elveszíti eszméletét, megszunik a légzése, keringése. A fentiekhez társulhat nehézlégzés, ritmuszavar, halálfélelem, hasmenés, hányás. A kórkép fontos ismertetojele, hogy a tünetek rendszerint perceken belül, hirtelen és nagyon hevesen jelennek meg, így legtöbbször a kiváltó ok rögtön felismerheto.A betegnek az életben maradáshoz azonnali orvosi ellátást kell kapnia, meg kell kezdeni az újraélesztést még a mentok kiérkezése elott.  


Mit kell tenni a leggyakoribb gyermekbalesetek esetén?

Fejsérülés esetén:


feltétlenül orvoshoz kell fordulni, ha a baleset után – akár azonnal, akár órákon belül – a gyerek elveszíti az eszméletét vagy sápadt, szédül, fejfájásra, hányingerre panaszkodik, esetleg hány. Az ilyen tünetek mögött nemcsak agyrázkódás, hanem életveszélyes koponyauri bevérzés is lehet. Fejsérült gyermeket fekve, lehetoleg mentovel kell a kórházba szállítani, gyalog, foképpen egy másik gyermek kíséretében orvoshoz küldeni veszélyes. Akkor is orvoshoz kell fordulni, ha a baleset után a fejen széles duzzanat alakul ki, vagy a fülbol vér szivárog, esetleg a szem körül alakul ki lila bevérzés, mert ezek a tünetek koponyatörésre utalhatnak.

Harapott sérülés után:


ajánlatos orvossal konzultálni, még akkor is, ha maga a seb jelentéktelennek látszik, mert fennállhat a veszettség lehetosége. Ez ugyanis nem gyógyítható, halálos betegség, azonban gyanús körülmények között védooltással biztonsággal megelozheto. Mély sebbel minden körülmények között, lehetoleg egy-két órán belül ajánlatos a sebészeten jelentkezni. Többórás késedelem a seb fertozodése miatt már lehetetlenné teszi az optimális sebellátást.

Égési sérülés esetén:


az elso teendo az égett borfelület azonnali és legalább húsz-huszonöt perces hutése folyóvízzel vagy vizes borogatással. Ezenkívül semmit sem szabad a sérült testrészre tenni. A gyermek tenyérfelületénél nagyobb kiterjedésu égés biztosan orvosi ellátást, a 4-5 tenyérnyi sérülés már kórházi kezelést igényel, a húsz tenyérnyi égés már életveszélyes lehet. Ha nincsen elég kötszer, a hutés után bugyoláljuk tiszta, vasalt lepedobe a gyermeket, és itassuk boven folyadékkal, amíg a mento megérkezik. I. fokú égés: bõrpír, feszülés, fájdalom (fõleg a napon való leégés)
II. fokú égés: apró, folyadékkal telt hólyagok jelennek meg, fájdalom
III. fokú égés: nagy, egybefüggõ hólyagok, melyek fel is szakadhatnak, barnás bõrfoszlányok jelennek meg, nagyfokú fájdalom
IV. fokú égés: karbonális égés- „szénné ég”

 Az égési sérülések ellátása


Elsosegélynyújtás szintjén lényegében mindegy, hogy közvetlenül mi okozta az égési sérülést, az ellátás ugyanaz. Tehát nem a kiváltó ok elemzésére, hanem a gyors és hatásos ellátásra kell a hangsúlyt fektetni.
Fel kell mérni az égés fokát és kiterjedését, hiszen e ketto határozza meg a súlyosságát. Külön hangsúlyt kell fektetni annak kiderítésére, hogy történt-e légúti égés. Az ilyen beteg állapota ugyanis gyorsan és nagymértékben romolhat.
Légúti égést gyanítsunk, ha:
a körülmények ezt felvetik,
az arc, orrnyílások korommal szennyezettek,
a nyelv, a szájüreg piros, fájdalmas,
rekedtség alakul ki,
fulladás jelentkezik,
a beteg állapota gyorsan romlik.
Legfontosabb célunk a további károsodások elkerülése, valamint az állapotrosszabbodás megakadályozása, a fobb panaszok enyhítése. A sérültet helyezzük nyugalomba. Az érintett területet fedo ruházatot lehetoség szerint el kell távolítanunk, hiszen egyrészt akadályozza a hutést, másrészt, ha forró folyadék került a ruházatra, az a továbbiakban is károsít. Abban az esetben, ha a ruha a borbe égett vagy nagy, és nehézkes az eltávolítása, természetesen ne próbáljuk azt meg, kezdjük el a hutést ruhán keresztül, és ha a késobbiekben megoldható, csak akkor vegyük le. A fájdalomcsillapítás érdekében a legfontosabb és leghatékonyabb beavatkozás a hideg vizes hutés. A legeredményesebb ezt folyó vízzel végezni, legalább 15 percig. Ha folyó víz nem áll rendelkezésünkre, lehet vizes borogatást is alkalmazni. Itt hívjuk fel a figyelmet, hogy a természetes vizek (tavak, patakok, folyók) vize nem a legszerencsésebb, mivel ezek fertozésveszélyt jelenthetnek. Ugyancsak nem képezik az elsosegélynyújtás részét a különbözo gyógyhatású, a további kezelésben már szerephez jutó szerek. A hutés végeztével - tekintettel a fertozésveszélyre - a sebet fedjük laza, steril fedokötéssel.


Célszeru az otthoni elsosegélydobozba égési zselét és/vagy égési kötszert beszerezni. Ezek közvetlenül, hutés nélkül is a sebbe helyezhetok, huto, fertotleníto hatással bírnak.
Az ellátás során szem elott kell tartanunk, hogy az égési sérüléseknek számtalan kíséro hatása is lehet. Ezek közül a jelentos folyadékvesztést említjük, de a keringési rendszer muködését is jelentosen befolyásolhatja. A testfelület több mint 10%-át borító másodfokú égési sérüléskor ún. sokk lép fel, amely jelentos állapotrosszabbodással jár. Javasolt a sérülttel minél több folyadékot itatni, hogy ezzel pótoljuk a folyadékvesztést.



Mit NE tegyünk az égési sérüléssel?


TILOS az égési sérülésbe bármilyen anyagot juttatni. A népi babonáknak köszönhetoen leggyakrabban tejfölt, olajat, tojást öntenek, zsírt kennek a sérülésre, de a hintoporok alkalmazása is helytelen. Az említett anyagok mind fertozésforrások lehetnek, továbbá jelentosen nehezíthetik az orvosi ellátást, illetve a sebgyógyulást.
Ugyancsak nem az elsosegélynyújtó feladata a másodfokban már kialakuló hólyagok megnyitása, eltávolítása. Ha az égési sebbe a ruházat beleolvadt, ne próbáljuk meg eltávolítani. A hutést a ruhán keresztül végezzük!


Kórházban kezelendo égési sérülések


Mindenképp kérjünk orvosi segítséget az alábbi esetekben:


gyermek a sérült;
légúti égés gyanúja áll fenn;
arcot, kezet, lábat vagy nemi szervet érte;
elsofokú égés esetén, ha kiterjedése a borfelület 5%-nál nagyobb (öttenyérnyi);
másodfokú égés esetén, ha a borfelület nagyobb, mint 1%-ra terjed ki (tenyérnyi);
harmad-, negyedfokú égés esetén;
ha nem biztos az égés súlyosságának (mélységének) megítélése;


Mit tesznek a kiérkezo mentok?


A betegek ellátása számtalan körülménytol függ. Az alábbi ellátások csak nagy általánosságban igazak, ezektol jelentos mértékben eltéro ellátás is indokolt lehet. A helyszínre érkezo mentok legfontosabb feladata a sérült állapotának felmérése, vérnyomás-, pulzusvizsgálat alapján az esetleges keringésváltozás megítélése, ha szükséges, az alapveto életfunkciók (légzés, keringés) biztosítása. Nagyon fontos a megfelelo gyógyszeres fájdalomcsillapítás, akár kábító fájdalomcsillapítóval, valamint a minél korábbi folyadékpótlás megkezdése, infúziók adásával. Az égett területet hutik, amennyiben eddig nem történt meg, ezt követoen steril sebfedés szükséges. Egyre szélesebb körben jelennek meg a mentoautók felszerelésében is a speciális égési hutotakarók. Légúti égés esetén fel kell készülni a beteg esetleges altatására, eszközös légút-biztosítására, lélegeztetésére. Az égett sérülteket az esetek nagy részében égési osztályokra szállítják, ahol speciális kezelési lehetoségek és eszközök, valamint mutéti lehetoségek állnak rendelkezésre.



Otthoni vészhelyzetek ellátása


Kenyérszeletelés közben hirtelen elvágja ujját, majd hosszú percekig izgatottan keresi a ragtapaszt. Vajon hol lehet? Ismeros a szituáció? Vajon milyen eszközöket érdemes otthon tartani segélynyújtás céljából?



Kötszerek


Szerencsére a leggyakoribb háztartási balesetek csak kisebb vágások, szúrások. Minden esetben fontos a seb fertotlenítése, amelyre legcélszerubb olyan szert használni, ami közvetlenül a sebbe is bekerülhet. A korábban elterjedt jódtinktúrát ma már nem forgalmazzák, mivel a mutéti kézfertotlenítohöz (ld. gépjármuvek elsosegélydoboza) hasonlóan nem kerülhet a sebbe, használata kellemetlen, mert erosen csíp, ráadásul egyes személyeknél allergiás reakciót váltott ki. Napjainkban talán a legelterjedtebb a polyvidonum jodatum komplex, ismert nevén Betadine, amely számos elonyös tulajdonsággal bír. A fertotlenítoszer mellett tartsunk otthon gyorstapaszt, ragtapaszt, mull-lapot és mullpólyát. Utóbbiak több méretben és változatban is kaphatók, ajánlott a steril (kék feliratú), mull-lapból a 6x6 és a 10x10 cm-es, mullpólyából a 10 cm széles. Ma már olyan sebtapaszok is kaphatók, amelyek elosegítik a sebgyógyulást, és antibakteriális hatással bírnak. Ezek közé tartozik pl. az Aluderm kötszercsalád.



Végtagrögzítok


A törések, rándulások, ficamok elso ellátását a megfelelo rögzítés jelenti. Felso végtag esetében tökéletesen elegendo bármilyen kendo, ha azonban szakszerubbek szeretnénk lenni, akkor szerezzünk be háromszögletu kendot. Viszonylag alacsony áron vásárolhatunk végtagrögzítésre szolgáló muanyag, flexibilis síneket is. Ezek felhelyezése azonban körültekintést igényel.


Eszméletvesztés, ájulás


A köznyelvben ájulásnak nevezett rosszullét egy perifériás vérkeringési zavar, mely döntoen az agyat érinti. Lefolyását tekintve az eszméletvesztés felé halad, de azt nem feltétlenül éri el. Az esetek nagy többségében, ha a beteg lefekszik vagy lefektetik, akkor az eszméletvesztés elmarad, vagy csak néhány másodpercig tart. A hazai szóhasználatban egy "jóindulatú", egyszeru beavatkozással rendezheto állapotrosszabbodást jelent.
Ájulást okozhat: tartós egy helyben állás, folyadékbevitel hiánya, nagyon meleg, zsúfolt térben való tartózkodás, kimerültség, akut pszichés megrázkódtatás, ijedtség, hirtelen felállás, fekvésbol felülés. Tünetei: gyengeség, sápadtság, "elsötétül a világ", szédülés, émelygés, hányinger, asztalra, földre zuhanás.
Az eszméletvesztésnek számtalan oka lehet: keringési rendszer betegsége (vérnyomás-csökkenés, ritmuszavar), anyagcsere probléma (vércukorszint-csökkenés), traumás sérülések (belso vérzés) vagy valamilyen idegrendszeri betegség, mérgezések stb. Fontos, hogy a laikus elsosegélynyújtónak nem feladata a diagnózis felállítása, mert ehhez nincs kello ismerete, s nem állnak rendelkezésére megfelelo vizsgálati lehetoségek. Nem a pontos kiváltó ok, hanem az állapot szerint kell a megfelelo beavatkozásokat elvégeznie, valamennyi eszméletlen beteget/sérültet azonos séma szerint látunk el.



Ájult sérült ellátása


Ha környezetünkben valaki ájulásra jellemzo tünetekrol panaszkodik, tanácsoljuk számára, hogy feküdjön le, alakítsuk ki ennek lehetoségét, és lábait emeljük meg, ezáltal serkentve az agy vérellátását. Ha az óvintézkedések ellenére eszméletét veszti, akkor az annak megfelelo ellátást végezzük. Az ájulás esetén tehát várható, hogy megfelelo elhelyezés eredményeképpen a beteg állapota javul, majd rendezodik. Alapvetoen hibás az a széles körben elterjedt gyakorlat, miszerint az ilyen beteget ülve tartjuk, ekkor ugyanis nincs esély arra, hogy az agyi vérellátás javuljon.
Fontos tudnivaló, hogy több súlyos betegség is kezdodhet ájulás formájában, illetve lehet ájulás az elso szembeötlo tünete (pl. infarktus, agyvérzés, szívritmuszavar, nagy folyadékvesztés, sokk stb.). Amennyiben megfelelo ellátás ellenére nem javul az ájultnak tekintett beteg állapota, az mindig figyelemfelhívó jelnek tekintendo, és szakellátást igényel.
Az ájulás következtében a beteg földre zuhanhat, mely másodlagos következményként sérülést okozhat. Ne feledkezzünk meg ilyen esetben a sérülés feltételezésérol, a beteg sérülésre irányuló kikérdezésérol, szükség esetén ellátásáról, valamint a szaksegítség ez irányú tájékoztatásáról.



Eszméletlen sérült ellátása


Elofordulhat, hogy úgy találunk egy betegre, hogy már eszméletlenül fekszik, vagy jelenlétünkben alakul ki az eszméletvesztés. Az ellátás legfontosabb ismérve, hogy az eszméletlen sérültnek hiányoznak a létfontosságú reflexei (nyelési, köhögési stb.), így bármely szájüregben lévo idegen anyag félrenyelése miatt fulladásveszélynek van kitéve. Ilyen idegen anyag lehet: nyál, hányadék, vér, ételmaradék, kimozdult mufogsor stb. A nyelv ugyanakkor elveszíti izomtónusát, s hátra csúszva elzárhatja a légutakat.
Ennek igazolására betegvizsgálatot kell végeznünk. Fokozatosan próbáljuk felvenni a beteggel a kapcsolatot. Eloször szólítsuk meg, kiáltsunk rá, majd határozottan rázzuk meg. Eszméletlen beteg tehát a különbözo ingerekre nem reagál, mozdulatlan marad. Megjegyzendo, hogy az ájult beteg, ha már fekvo helyzetbe kerül, reagálni fog az ingerekre. Megmozdítja a kezét, nyitja a szemét, esetleg, ha nem is teljesen érthetoen, de válaszol.
Ha nincs reakció, további vizsgálatokat végzünk, ellenorizzük az alapveto életfunkciók meglétét, illetve hiányát. Eszméletlenség gyanúja esetén ne feledkezzünk meg azonnal mentot hívni. A légzést az ún. hármas érzékeléssel vizsgáljuk. A beteg fejét óvatosan hátraszegjük, fülünket az orra elé helyezzük, hallgatjuk, illetve érezzük a kiáramló levegot, valamint figyeljük a mellkas mozgását. Ha légzése van, a légutakat továbbra is biztosítanunk kell, mert a fulladásveszély miatt leállhat a légzés.


A következo jelenségek észlelésekor a keringés megtartott, hiányukban viszont kimondható a keringésleállás:


a hatékony légzés,
a köhögés,
a nyelés,
mindenfajta célzott végtagmozgás.




Légutak biztosítása


Ellenorizzük, hogy nincs-e valamilyen sérülése a betegnek, vérzések, törések, majd kezdjük el a végleges légút-biztosítást.
Alapelv, hogy a betegeket lehetoleg ne mozdítsuk, a talált helyzetben lássuk el. Amennyiben a beteg mozgatása nem javasolt vagy nem indokolt, akkor a talált helyzetben biztosítjuk a szabad levegoáramlást. A nyelv hátracsúszását a fej hátraszegésével érjük el. Meg kell említeni azt a még napjainkban is tapasztalt, de hibás gyakorlatot, melynek során a nyelv kihúzására törekszünk. Ez hibás és felesleges. Súlyos sérülés esetén felmerül a nyaki gerincszakasz károsodása. Ekkor olyan légútbiztosítási módszert kell választanunk, melyben a fej-nyak nem kerül elmozdításra. Ilyen esetben az ún. Eschmarch-féle mufogás alkalmazható, melynek során az áll elorehúzásával akadályozzuk meg a nyelv hátracsúszását.
Eszméletlenség felismerésekor azonnal értesíteni kell a mentoket.      (forrás: mentok.hu)